- fKövessen minket a Facebookon is!
ANTUNOVICH JÁNOS PÜSPÖK ÉS KALOCSAI NAGYPRÉPOST A SÁRKÖZI ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULATBAN KIFEJTETT TEVÉLENYSÉGE
Antunovich János Kunbaján született 1815. június 15-én. Kalocsán halt meg 1888. január 13-án. Apját korán elvesztette, nagybátyja, almási Antunovich Albert taníttatta.
1834-ben a kalocsai szeminárium hallgatója lett, 1838-ban szentelték pappá. Rövid ideig volt csantavéri káplán, majd visszatért a Kalocsai érsekséghez, és itt különböző tisztségeket töltött be. Több nyelven beszélt és sokat utazott. Majd 1842-ben Rudics báró hívta meg bácsalmási plébánosnak, mely tisztséget 1859-ig látott el. 1851-től az almási egyházkerület esperese. 1959-től kalocsai kanonok, 1863-ban apát és 1866-ban bácsi prépost, 1876-ban bosoniai választott püspök lett. Sok egyházi beszédet, elméleteket és történeteket írt bunyevác nyelven, melyet saját költségén adott ki. Esőként írta meg a bunyevácok és sokácok történetét. „Bunjevacke i Sokacke Novine” címen lapot indított, mely 1870-74-ben Kalocsán jelent meg. Magyar nyelven is sokat publikált. Saját költségén kétszáz körüli szegény sorsú fiatalt iskoláztatatott. Részt vett Kalocsa város közéleti tevékenységében.1
A Kalocsai Sárközben végzett közéleti tevékenysége kimagasló volt, 10–20 évvel megelőzte korát. Erdősi Gyulával, aki földbirtokos és ügyvéd volt, megalakították a Fajsz-szentistváni Érdekeltségi Bizottmányt, aminek célja az volt, hogy védgátat építsenek Fajsz és Szentistván között. A Helyhatóságnál kieszközölt szűkös anyagi lehetőségekkel és ínségmunkával ezt el is kezdték, gyakorlatilag megépítették a védgát alapjait az alsó szakaszon. Végső fokon ez a bizottmány megelőzte a Társulat megalakulását, mintegy a társulat jogelődje volt.
Az alapítók halálát követően a Sárközi Ármentesítő és Belvízleveztő Társulat évkönyveiben az alábbiakat olvastam.
Antunovich János püspök és kalocsai nagyprépost emlékét az 1888-ban megjelent évkönyv így örökíti meg: „…a boldogult vidékünkön az árvédelem ügyének előharczosa volt. Az ötvenes és hatvanas évek minden társadalmi mozgalmának éltető lelke. Mint ilyen az ármentesíté s és árvédelemnek sürgetője – azon időszakban, midőn az érdeklődés fölkeltése is számot tevő föladatok közé tartozott. Éveken át, mint a fajsz-szentistváni érdekeltségi bizottmánynak elnöke vezette az érdekeltség ügyeit, s ugyanakkor az alsó töltések kiépítését ő kezdette meg. Az érdekeltségnek társulattá alakulása óta, az igazgató-választmánynak kezdettől fogva tagja, a társulati ügyek iránt nemcsak melegen érdekfödött, de azok vezetésében is tevékenyen részt vett. A társulat benne egyik megalkotóját gyászolja.”2
Erdősi Gyula földbirtokos, ügyvéd, igazgatói választmányi tag halála alkalmával az alábbiakban emlékeznek meg: „..végezetül lehetetlen külön föl nem említenünk ama súlyos veszteséget, amely társulatunkat 1905-ik év folyamán Erdősi Gyula igazgató választmányi tag elhunytával érte. Az elköltözött, aki hosszú betegség ideje alatt is részt vett üléseinken, már a mult század hatvanas éveiben tevékeny részese volt a vidék ármentesítésére irányuló mozgalom megindításának. Mint a hatvanas években működött ínségügyi bizottmány jegyzője, ő ismerte föl néhány buzgó férfiúval egyetemben, az árvízi érdekeltség tömörülésének és szervezésének szükségét és ennek minden lehető alkalommal hangot is adott. Nagyobbrészt az ő ügybuzgóságának eredményeül tekinthető a védekezés kiterjesztése a Dusnokon alul fekvő, addig teljesen elhanyagolt részekre. A Fajsz-bajaszentistváni töltésrészek az időközben helyreállított megyei önkormányzat segélyével ebben az időben épültek ki. A boldogult Antunovits János püspök elnöklete alatti töltésügyi bizottmánynak, amely az 1872. évi társulattá alakulást nemcsak megelőzte, de egyben elő is készítette és előmozdította, Érdősi Gyula volt a jegyzője és egyúttal egyik irányító faktora. Társulatunk benne egyik jelentékeny munkatársát vesztette el.
Legyen áldott az emléke!”3
Szemelvények a Sárközi Ármenetesítő Társulat évi működésiből a közgyűléseken megválasztott tisztségviselőkről
- évi közgyűlésen megválasztottak4
Elnök: Haynald Lajos, bíboros érsek
Alelnök: Bagó Gergely, apátkanonok
Igazgató: Salamon Pál, érs. urad. ügyvéd
Igazgató-válaszmányi tagok: Antunovits János nagyprépost, Ároki József községi jegyző, Darányi Béla földbirtokos, Gaszner Lajos földbirtokos, Goór László földbirtokos, Hopf János kanonok, Horváth Ignác érs. urad. igazgató, Kovács Ferenc földbirtokos, Kuhl József főkáptalani ügyvéd, Markó Ignác földbirtokos, Modor Ferenc földbirtokos, Mészöly Kálmán községi jegyző, Nyári Péter községi jegyző, Símig Rezső földbirtokos, Ugróczy Kálmán földbirtokos és ügyvéd.
Mérnök: Szabély Antal
Társulati titkár: Gajári Ödön
Pénztárnok: Moder István.
Jegyző: Kozma Imre.
Pénztári ellenőrző bizottság: Darányi Béla, Simig Rezső, földbirtokos és főkáptalani tiszttartó, Goór László, földbirtokos.
- június 30-án megtartott rendes évi közgyűlésen megválasztottak5
Elnök: Haynald Lajos bíboros érsek
Alelnök: Bende József kanonok plébános
Igazgató: Kolecsányi Endre
Igazgató-válaszmányi tagok: Antunovits János nagyprépost, bosoni püspök, Ároki József, községi jegyző, Darányi Béla jószágigazgató, Erdősi Gyula ügyvéd, földbirtokos, Gajári Ödön földbirtokos és országgyűlési képviselő, Goór László földbirtokos, Rezsnyák János, plébános, Horváth Ignácz, jogász és jogügyi igazgató, Oroszi Endre, Kuhl József főkáptalani ügyész, Majorossi János pápai prelátus, kanonok, Markó Ig-nácz földbirtokos, Mészöly Kálmán községi jegyző, Ugróczy Kálmán földbirtokos és ügyvéd, Modor Ferencz földbirtokos, Salamon Pál uradalmi ügyvéd, Símig Rezső, földbirtokos, Szabély Antal mérnök, földbirtokos, Stulits Antal, Tomsics Mátyás ura-dalmi mérnök, földbirtokos
Főmérnök: Szabély Antal
Mérnökök: Szunyogh János, Simig Jenő
Társulati titkár: Gajári Ödön
Jegyző: Baksa Gergely
Pénztári ellenőrző bizottság: Bagó Gergely kanonok, Kovács Ferenc földbirtokos, Halmay Károly földbirtokos.
Sági Jenő
aranydiplomás okl. mérnök
nyugalmazott vízügyi szakaszmérnök
Bácsalmás, 2010. november 21.
Felhasznált irodalom:
[1] Szénásiné Harton Edit: Bácsalmás és környéke. Almanach. Bácsalmás, 2007. 185.p. - A közölt képet az internetről töltöttem le, Bácsalmás Wikipédia honlapjáról.
[2] Gajári Ödön: A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat 1887. évi működése. Kalocsa, 1988. 15-16. p.
[3] Kolecsányi Endre: A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat 1905. évi működése. Kalocsa, 1906. 9-10. p.
[4] Moder Ferenc (szerk.): A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat huszonkét éves története 1872-1895-ig. Kalocsa, 1896. 30. p.
[5] A Kalocsai Nagy Lajos Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményéből: Kalocsai Néplap 1884. július 3
