^

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
foto5

 Bácsalmás és környékének vizei és élővilága Zöld Szíves szemmel

Írta: NAGY MÁRIA

Szerkesztette: Szénásiné Harton Edit

 

 

A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom életre hívója és elnöke a Pomázon élő, bácsalmási származású Orgoványi Anikó Géniusz díjas környezeti nevelő, képzőművész. Az 1989-ben alapított, néhány év alatt országos mozgalommá nőtt szervezet az első volt az országban, amely programot adott a 6-14 éves gyerekek környezeti nevelésére.


  Zöld Szíves csoportok közel száz településen, sőt határainkon túl is működnek. A csoportok élén a környezeti nevelés terén elkötelezett pedagógusok állnak, akik a gyakorlatban valósítják meg a természet megfigyelésére és megismertetésére indított programokat. Tevékenységüket szakmai továbbképzések és az évenkénti országos találkozók gazdagítják.
  A bácsalmási általános iskolások az 1994-95-ös tanévben csatlakoztak a Zöld Szív Természetvédő Mozgalomhoz, alakulásuktól szakköri tevékenység keretében, szorgalmi időben, változó létszámmal működnek.

A zöldszíves tanárok országos módszertani továbbképzése Bácsalmáson,

Orgoványi Anikó megnyitója (2000. szeptember 20-22.)

Feltétlenül meg kell emlékezni Podlovics Mihályné Marika munkásságáról, aki évekig vezette a Vörösmarty Mihály Általános Iskola zöldszíves csoportjait, s tevékenysége elismeréseként 2002-ben elnyerte a Zöld Szív Örökös Tagja kitüntető címet. A csoport tagjai irányításával rendszeresen részt vettek a zöldszíves diákpályázatokon, a központi rendezvényeken, és helyben is komoly eredményeket értek el.
Néhány példa az eredményeikre:
- A Kígyós patak örökbefogadása, rendszeres megfigyelése, vízvizsgálatok végzése, védelme. Bejelentésük alapján 1997-ben az önkormányzat elrendelte a kocsimosó-üzem szennyvízelvezetésének megoldását, a Kígyós vizét megakasztó betongát megszüntetését.
- Részt vettek a Sós-tó mentén tenyésző gyapjas gyűszűvirág egyedszám felmérésében.
- 2000. szeptember 20-22-én Bácsalmáson szervezték meg a zöldszíves tanárok szakmai továbbképzését.
- 2002-ben a Baján rendezett Zöld Szív országos találkozó terepgyakorlatát Bácsalmáson tartották meg.

 


Podlovics Mihályé nyugdíjba vonulását követően az iskola igazgatója megbízott a Zöld Szív csoport újjászervezésével és vezetésével. Célunk továbbra is a helyi környezet értékeinek megismerése, megóvása és megbecsülése. Kiemelt figyelmet fordítunk a természetes felszíni vizek állapotára. Szívünkön viseljük a mi "nagy folyónk", a Kígyós sorsát. Munkánkat nagy lelkesedéssel végezzük. Több sikeres pályázatunk volt, az utóbbi két évben országos első helyezést értünk el.

Bácsalmás és környékének vizei és élővilága
Zöld Szíves szemmel

Barangolásaink és megfigyeléseink arra ösztönöztek, hogy a szakirodalomban is búvárkodjunk. Megszerzett ismereteink alapján mutatjuk be a Kígyós-főcsatornát, a környék tavait, nádasait és élővilágukat.


A Kígyós az 1798-ban kiadott Bács-Bodrog vármegyei térképen

Bácsalmás és környéke vízrendszerét meghatározó Kígyós-erek árterében számos természetes módon keletkezett tó létezett, napjainkra zömüket lecsapolták, más részük elmocsarasodott vagy kiszáradt.
A vízrendezés 1802-ben a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna építésével indult meg, amelybe a fő vízfolyás, a Kígyós-ér torkolatát vezették. 1923-1928 között szabályozták a Kígyós trianoni országhatártól Bácsalmásig terjedő szakaszát. A Kígyós-ér medrét kikotorták, a mocsaras területekről csatornázással elvezették a vadvizeket. A Kígyós árterében ekkor még bőven voltak vízállásos részek, barák. Kemény Simon 1931-ben írta a vízrendszerről: ?A Kígyósér egyik ága a Csávoly és Rém tájékán elterülő mocsarakban ered s Bácsbokod, Bácsborsódon keresztül húzódva Katymár alatt egyesül a másik ággal, mely Tataháza és Felsőszentiván tájékáról kiindulva, Bácsalmáson, Madarason, Katymáron keresztül folyik, Monostorszeg tájékán a Ferenc-csatornába ömlik". (Közli Nebojszki László, Természet Világa, 1995.)
A Kígyós végigfolyik kedvenc parkunkon, a természetvédelmi területté nyilvánított Kossuth Parkon. Vízében védett réti- és vágócsíkok is élnek. A park területén tölgy- juhar- és szilfák, a Kígyós mentén kőrisek és füzek találhatók.

A fák koronái között számos madár fészkel, említésre méltó a nagy fakopáncs, a búbos banka, a sárgarigó és a zöld küllő. Az öreg tölgyfák lakói a szarvasbogarak, amelyek közül 10 cm-es példányok is előfordultak. A rovarok közül a kis hőscincér, a diófa cincér, az orrszarvú bogár, az óriás csíkbogár és a sárgaszegélyű csíkbogár is megtalálható

   


 
 
Terepmunka a Kossuth Parkban

 

2007. szeptember 21-én, a Faültetés Napján a bácsalmási zöld szívesek

hangulatos délutánt töltöttek Orgoványi Anikóval a Kossuth Parkban

(Bács TV felvétele)

(Bács TV felvétele)

 

 

 I. Mosztonga; II. Kis-Mosztonga; III. Nagy-Mosztonga; IV. Sós-tó; V. Fekete-bara; Kis Sós-tó; VII. Kígyós-tó (Horváth Zoltán)

 

Bácsalmástól délre, a Bácsalmás-Bajmok határállomás felé vezető út mellett fekvő Mosztonga-tórendszer tavai közül a Mosztonga-tó vízteste stabil, a Fekete-bara, a Kis- és a Nagy-Mosztonga teljesen kiszáradt, felületüket nád és sás borítja. Néhány évtizede ezek még nyílt vízfelületű tavak voltak, napjainkban csak a tavaszi hóolvadások idején és a hosszantartó esőzések után jelenik meg a medrükben a víz.
Bácsalmástól az országhatár felé mintegy 3 km-re fekszik a Duna-Tisza közi szikes tavak egyik legrégebbike, a Sós-tó. A tóparton bepárlódott sziksót egykor mosásra és szappanfőzésre, iszapját gyógyításra használták. Az 1970-es évektől fokozatosan kiszáradt tó medrének egy részét 1995-ben kotrással mélyítették, amely így állandóan vízzel telt.

 

Sós-tó

 

A tó vizében megjelentek a mocsári teknős és a vízisikló populációi. A tó keleti részét mintegy 50 m szélességben nád borítja, amely a vízi madarak fészkelőhelye. Találtunk hattyú fészket is. Van itt búbos vöcsök, vörösgém, pocgém, tőkésréce, cigányréce, barna rétihéja és bibic. Tavasszal láttunk hegyi récéket táplálkozni a tóban, és megfigyeltük a kis piros lábú gólyatöcsöket is. Találkoztunk még ezüstsirállyal, fekete és fehér gólyával. Ez a tó ősszel és tavasszal az átvonuló madarak kedvenc helye.

 


A rovarok közül érdekesség az imádkozó sáska, a nyolc sávos gyalogcincér, a fecskefarkú lepke és nagyon szépek az égszínkék boglárka lepkék.
A Sós-tó nyugati oldalán, a tölgyes tisztásai a trópusi szépségű gyapjas gyűszűvirág élőhelye. A több ezer töves állomány négy hektár területű termőhelye 1992-től Természetvédelmi terület.
A Sós-tótól nyugat felé haladva pillanthatjuk meg a Jurinovics Miklós Sporthorgász Egyesület halastavát. A bácsalmási és a mátételki Kígyós-ágak összefolyásánál 1990-ben létesített Kígyós-tó 12 hektár területű. Pontyot, csukát, harcsát, keszeget, kárászt, sügért és compót, később süllőt és fekete sügért, majd az elhínárosodás miatt növényevő halakat, amurt és busát telepítettek a tó vizébe. A tavat rövid időn belül elfoglalta a Kígyós-főcsatorna élővilága, s egyre inkább elborítják a nyíltvizet lakó társulások jó néhány vízben úszó mocsári növénnyel.

 

A part mentén piknikezéshez faasztalok, padok, tűzrakó helyek vannak, ahol finom halászlevek is készülnek.

 

Pihenőhelyek

 

Az M1 Főtér műsorához készülő tv-felvétel (2002. nyarán)

 

Bácsalmás Város Önkormányzata távlati tervében kilátó építése is szerepel, amelyet majd iskolánk diákjai is használhatnak madár-megfigyelésekhez. A testvérvárosi kapcsolatok bővítése keretében nemzetközi versenyt is fognak itt rendezni.

 

Elpusztult kagylók

 

2006-ban óriási tömegű törpeharcsa- és kagylópusztulás volt itt. Mi, zöldszívesek is kutattuk a lehetséges okokat. Mivel a parttól mintegy 10 méterre kukoricaültetvény, a tótól kicsit távolabb marhalegelők vannak, először úgy gondoltuk, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszer vagy baktériumos fertőzés kerülhetett a vízbe. Vizsgálódásunk kiterjedt az etetőanyagokra, valószínű, hogy a haleledelekben található mesterséges adalékanyagok vezethettek a kagyló- és később a halpusztuláshoz.

 

A horgásztótól észak felé a Kígyós mentén apró kis nádasokat látunk. Szürke gémek, vörösgémek, réti héják, réti sasok birodalma, csodálatos vadvíz ország ez. Itt található kedvenc nyárfánk is, amelyről verset is írtunk. A Zöldikék versével fejezem be írásomat.

 

A béke szigete

Vízpart szélén áll egy öreg nyárfa
öreg sas száll néha rája.
Magányos fa, nincs a közelében párja,
a madaraknak ő a barátja.
Szeretjük a rétet, a vízparti szépséget,
rezgő falevél látványa
hoz nekünk békességet.

 

Felhasznált irodalom:
Horváth Zoltán: Bácsalmás vízrajza, a tavak és természetes vízfolyások növény- és állatvilága. In: Bácsalmás. Fejezetek egy felső-bácskai kisváros történetéből. Bácsalmás, 1999. 12-17. p.
Nebojszki László: A Telecskai-dombok lábánál. In: Természet Világa. 136. évf. 9. sz. 2005.

Pin It

Copyright 2024  Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény weblap by Sándor Nemes - vmkbrendszergazda@gmail.com