^

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
foto5

KÖNYVTÁR

Gyűjtőköri SzabályzatA

 

  Általános szabályok

 A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a gyűjtemény szervezése történik.

A gyűjtemény az intézmény szolgáltatásainak alapja. Így a beszerzendő dokumentumok körének meghatározása csak a könyvtár által ellátott feladatok, valamint az intézmény székhelyének speciális tényezői alapján történhet.

Az e1llátandó feladatok meghatározása a könyvtár jellege és típusa szerint történik. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtár. A beszerzendő és megőrzendő dokumentumok körét ez alapvetően meghatározza.

A könyvtár jellegén és típusán túlmenően a település demográfiai, gazdasági és kulturális jellemzői egyaránt meghatározzák a gyűjtemény összetételét is. Ezek számbavétele képezi jelen szabályzat alapját.

A könyvtár jellegét és feladatait az 1997. évi CXL. törvény a kulturális alapellátásról és a kulturális tárgyi örökség védelméről határozza meg. 49 §-ban leírja, hogy "A nyilvános könyvtár alapfeladatai:

Ø  alapcélkitűzéseit küldetésnyilatkozatban és az állam illetve a fenntartó önkormányzat által jóváhagyott alapító okiratban közzé teszi;

Ø  gyűjteményét folyamatosan fejleszti, megőrzi és rendelkezésre bocsátja;

Ø  tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól;

Ø  részt vesz a könyvtárközi kölcsönzésben;

Ø  statisztikai adatokat szolgáltat."

 

Gyűjtőköre kiterjed a magyar könyvkiadásra, annak minden ágára.

 

A fentiek alapján a Könyvtár jellegéből eredő alapfunkcióját a következőkben határozzuk meg:

Mint általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtárnak alapfeladata a Bácsalmáson és vonzáskörzetében élő lakosság egészét szolgáló lakóhelyi könyvtári ellátás biztosítása.

Arra hivatott, hogy állományában lévő dokumentumaival és a hálózati szolgáltatások közvetítésével maradéktalanul kielégítse a településen jelentkező igényeket, függetlenül attól, hogy ezek az elvárások milyen társadalmi és műveltségi szintről indulnak, ha nem lépik túl a szervezett tanulás, az önművelés, a szórakozás és a különböző foglalkozási ágak által felvetett általános igényeket, valamint a tájékozódás kereteit.

 

 

1. A könyvtár:

- A nemzeti könyvtermésből gyűjti az irodalom tartalmi egészét, válogatva a közművelődési könyvtárakban felmerülő igények alapján.

- A magyar nyelven megjelent kézikönyvek és általános segédkönyvek gazdag készletével rendelkezik.
- Érdemi teljességgel gyűjti a magyar hírlap- és folyóirattermést.

- Kiemelten és teljes körűen gyűjti a településre vonatkozó könyveket, periodikákat, fotókat, filmeket és egyéb dokumentumokat. A beszerezhetetlen helyismereti anyagokról másolatot készíttet. Gyarapítja helyismereti filmtárát a helyi tv anyagaival és a még fellelhető archív filmekkel.

- Audio-vizuális részlegében gyűjti a CD lemezeket, videókat, CD-ROM-okat, melyek tartalmukkal szervesen illeszkednek a könyvtár gyűjteményébe.

- Törekszik a helyi szükségleteknek megfelelően beszerezni a nem hagyományos dokumentumfajtákat, a kéziratokat, kisnyomtatványokat, fényképeket, fénymásolatokat.
- A 14 éven aluli fiatalok könyvtári ellátását gyermekrészlegével szolgálja. Számukra alkalmas gyűjteménnyel rendelkezik.

 

A fentieket figyelembe véve az egyes művek példányszámának megállapításánál a szorító anyagi körülmények ellenére mindenkor figyelemmel kell lenni a tájékoztatás, a kölcsönzés, a gyermekrészleg igényeire.


A könyvtár jellegéből és típusából következő gyűjtőköri határokat, ezen belül a gyűjtés mélységét, tagozódását az általános társadalmi igény, a település jellege, kulturális szintje és intézményi ellátottsága szabja meg.

 

 

2. Könyvtári funkciók


A könyvtár feladata, hogy közművelődési könyvtári szolgáltatásokkal, valamint a tudományos és szakkönyvtárak szolgáltatásainak közvetítésével elősegítse a lakosság általános és szakműveltségének gyarapodását, elősegítse a felnőttek és a gyerekek iskolán kívüli művelődési, továbbképzési, olvasási igényeinek kielégítését.

 

 

3. Társadalmi igények

 

3.1. Általános igények


A terület jellegétől függetlenül a társadalmi igények általában az alábbi tevékenységekhez kapcsolódnak:

Munka
Idesoroljuk azokat az igényeket, amelyek a munkával, a termelés és közigazgatás irányításával, a vállalkozásokkal, a kereskedelemmel, a közalkalmazottak tevékenységével, vagyis a lakóhely területén fellehető nagyobb foglalkozási csoportok munkájával kapcsolatban felmerülhetnek. A beszerzendő dokumentumok szintjét a felhasználók várható igényei határozzák meg. Ezen igények kielégítéséhez könyvek, folyóiratok, audio-vizuális és számítástechnikai dokumentumok szükségesek.

 

Tanulás, szervezett oktatás

Azok az igények tartoznak ide, amelyek a szervezett oktatással, tanulással kapcsolatban a tankönyveken túlmenően jelentkeznek az általános iskola, a középiskola és a felnőttoktatás, illetve a nem iskolarendszerű tanulás formáin. Az itt jelentkező igények részben szakkönyvekkel és szakfolyóiratokkal, hagyományos és nem hagyományos dokumentumok biztosításával elégíthetők ki.

 

 

Önképzés - önművelés

Ide soroljuk azokat az igényeket, amelyek egyrészt a nem szervezett keretek között folyó önképzés (tanulás) terén, másrészt az eredeti szakmától eltérő ismeretek megismerése, a művelt ember sokoldalú tájékozódása során felmerülnek. Az önművelés és önképzés széles köre és lehetőségei miatt elvileg egyetlen szakterület sem rekeszthető ki a gyűjtésből. A közművelődési könyvtáraknak készen kell állniuk a szakmai továbbképzésben, az átképzésben résztvevők, a szakkörök és a pályázatra készülők segítésére.


Szórakozás, kikapcsolódás

E feladat elsősorban a szépirodalmi állománycsoport alakítása valamint a képes újságok szempontjából jelent tennivalókat. A beszerzésnél figyelembe kell venni a könyvek művészeti színvonalát, de a potenciális olvasói igényt is, amely nem csak az értékes irodalomra terjed ki.

 

 

3.2. Speciális igények

 

Az általános tájékoztatás igényén túl könyvtárunk gyűjti egy-egy hivatás, szakma vagy munkakör ellátásához szükséges irodalmat is.

A könyvtári tájékoztatás iránti igény kiterjed a könyvtári szolgáltatás majdnem valamennyi hagyományos formájára. A ténybeli és szakirodalmi tájékoztatás alapvető eszközei a kurrens és retrospektív bibliográfiák, repertóriumok, a magyar nyelven megjelenő általános- és szaklexikonok és a számítógépes adatbázisok.

A gyermekrészlegnek is rendelkeznie kell a megfelelő tájékoztatási segédeszközökkel.

 

 

3.3. Helyismereti szakkönyvtári szolgáltatások


Az igénybevevők köre igen széles, kiterjed a közigazgatási dolgozóktól az önkormányzati képviselőkön, az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban tanítókon és tanulókon túl, az érdeklődő olvasók széles körére. Gyűjtjük településre, a településen élt vagy született, a településen élő, illetve településsel valamilyen kapcsolatban lévő személyekre vonatkozó irodalmat, a dokumentum fajtájától függetlenül (kivéve a levéltári anyagot).

 

 

Részletes gyűjtési utasítás

 


1. Általános kikötések

 


1.1. A gyűjtés mélysége


A Könyvtár gyűjtőköre a feladatainak megfelelően általános.

Gyűjti:

Ø  a társadalomtudományi,

Ø  a természettudományi,

Ø  az alkalmazott tudományi és az egyes tudományágakra vonatkozó átfogó tudományos műveket,

Ø  az ismeretterjesztő irodalmat,

Ø  a szépirodalmi,

Ø  az ifjúsági és gyermekkönyveket.

Gyűjti a település jellegének, termelési profiljának megfelelő műszaki, mezőgazdasági szakirodalmat. Kiemelten gyűjti az irodalom, a történelem, a művészetek és a helyismeret irodalmát.

 

1.2. Válogatás, teljesség, kiemelés


A Könyvtár típusából és méretéből eredően nem törekedhet valamennyi területen teljességre. Általában válogatva gyűjtünk. Amennyiben a számunkra biztosított beszerzési keret lehetővé teszi, az alapszintű és a középszintű könyveket minden szakterületről beszerezzük, a felső szintű szakirodalmat azonban csak válogatva. Teljességgel gyűjtjük a helyismereti jellegű dokumentumokat, válogatva a társadalomtudományi, művészeti, irodalmi, történelemtudományi, természettudományi, alkalmazott tudományi, műveket, valamint a magyar nyelvű szépirodalmat.

 

1.3. Időhatárok


Állománygyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő, korszerű ismereteket tartalmazó könyvekre terjed ki, esetenként azonban régebben kiadott könyveket is beszerzünk amennyiben kultúrtörténeti értéket képviselnek. A századfordulót megelőző időből főleg a helyismereti anyagot gyűjtjük. Beszerzünk, vagy ajándékként elfogadunk minden ma is hasznosítható tartalmi értékkel rendelkező könyvet amennyiben anyagi helyzetünk lehetővé teszi, s iránta igény jelentkezik, a kiadási idejétől függetlenül.

 

1.4. Nyelvi keretek


Állományunk nagyrészt magyar nyelvű dokumentumokból áll. A nyelvtanulást szeretnénk segíteni, ezért a gyakrabban tanult nyelvekből folyamatosan kis gyűjteményeket alakítunk. A nemzetiségi könyvellátást a báziskönyvtáraktól letétre kapott dokumentumokból biztosítjuk..

 

1.5. Kiadványtípusok


A Könyvtár gyűjtőkörébe az alábbi dokumentumféleségek tartoznak:

Ø  könyvek,

Ø  folyóiratok,

Ø  heti- és napilapok,

Ø  hanglemezek (mikrobarázdások és CD-k),

Ø  kazetták, videokazetták,

Ø  CD-ROM-ok, számítógépes lemezek,

Ø  fényképek, kéziratok, fénymásolatok,

Ø  térképek,

Ø  aprónyomtatványok.

 

1.6. Példányszám


A várható igényeknek megfelelően egyes keresett könyvekből célszerű több példány beszerzése.

 

 

 

2. Különgyűjtemények.

 

Elkülönített könyvtári egységek gyűjtőköri utasítása



2.1. Olvasótermi kézikönyvtár


A kézikönyvtár állományát az általános tájékoztatáshoz, illetve tájékozódáshoz, az irodalmi és egyéb tárgyú és a tájékoztatáshoz szükséges magyar nyelven megjelent kézikönyvekkel, különféle tájékoztatási segédletekkel gyarapítjuk. Ide kerülnek az értékesebb, gazdagon illusztrált kiadványok, itt helyezzük el a gyűjtőkörbe tartozó bibliográfiákat, az egyes tudományágak legfontosabb monográfiáit, kalauz jellegű szintéziseit, az általános és szaklexikonokat stb. A hagyományos könyvtári anyagokat kiegészítik a számítógépes adatbázisok, CD-ROM-ok, melyek a tájékoztatás és az egyéni ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszközei.

 

 

2.2 Segédkönyvtár


Itt helyezzük el a könyvtári szakirodalmat, a könyvtártudomány és a közművelődés alapvető kézikönyveit, a módszertani kiadványokat. A feldolgozó munka segítésére itt találhatók az állománygyarapítás és feldolgozás kérdéseivel foglalkozó elméleti és gyakorlati útmutatást adó könyvek valamint a szabványok, ETO-táblázatok.

 

 

2.3 Folyóirattár


A megvásárolt periodikák jelentős részét 1-5 éven belül kiselejtezzük, tartósan azokat a folyóiratokat őrizzük meg, melyek avulása csak hosszú idő alatt, s akkor is csak részlegesen következik be. A helyismereti vonatkozású időszaki kiadványok teljes körét megőrizzük.

 

 

2.4 Audio-vizuális részleg


Audio-vizuális részlegünkben a hanglemezek, CD-k, kazetták, videokazetták találhatók. A hangzó anyag jelentős részét a komolyzenei felvételek képezik. Beszerzendők ezeken kívül válogatva az értékesebb könnyűzenei felvételek, a jazz- és a népzene dokumentumai és a nyelvi és irodalmi lemezek, kazetták. Mikrobarázdás lemezeinket óvjuk, őrizzük, anyagi lehetőségeink szerint igyekszünk minden fontosabb művet korszerű adathordozón, CD-n is beszerezni.

Részletezve:

- Állományunk átfogó képet adjon a zeneirodalom egészéről. A kiemelkedő alkotók mellett tartalmazza a kevésbé jelentős, de egy-egy zenei korszakra mégis jellemző szerzők műveit. Nem elhanyagolható a kortárs alkotások beszerzése.

- Törekszünk a nagy előadóművészek jelesebb felvételeinek beszerzésére, az interpretáló művészet mind teljesebb bemutatására. 
- A jazzt a komoly zenéhez hasonlóan kezeljük, azonban átfogó gyűjtésére nem vállalkozunk, csupán a nevesebb előadóművészek felvételeit, illetve az egyes irányzatokat reprezentáló felvételeket gyűjtjük, válogatva.

- Gyűjtőkörünkbe tartoznak a népzenei - elsősorban a magyar - felvételek.

- Igen nagy igény mutatkozik a könnyűzenei felvételek iránt, ezeket azonban ennek ellenére csak válogatva gyűjtjük, a legkiválóbb együttesek és előadóművészek lemezeit szerezzük csak be.

- Helyismereti anyagot tartalmazó hang- és képanyagot, könyveket, periodikákat, aprónyomtatványokat teljességgel gyűjtünk.

- Beszerezzük a nyelvtanuláshoz szükséges hangzó és auditív anyagokat, itt a beszerzésnek csupán az anyagi korlátok szabnak határt.

- Gyűjtjük az irodalmi CD-ket.

- Célunk, hogy gazdag CD-ROM gyűjteményt alakítsunk ki, lépést tartva a fejlődéssel, biztosítanunk kell olvasóink számára a legkorszerűbb tájékoztatási eszközöket is.

 

2.5.  Helyismeretei gyűjtemény


E gyűjtemény célja a helytörténeti anyag megőrzése, a kutatómunka támogatása, az egészséges lokálpatriotizmus kialakítása a település polgáraiban, valamint a hely közigazgatási, gazdasági tevékenységének és oktatásának a támogatása.

Ennek megfelelően teljességgel gyűjtünk minden olyan dokumentumot, amely Bácsalmás település természeti világára, gazdasági és kulturális életére, földrajzára, társadalmi viszonyaira, történetére, hagyományaira, népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkozik.

Gyűjtőkörünkbe tartozik:

- A településen született és a település életében jelentős szerepet játszó személyek életével, munkásságával kapcsolatos kiadványok;

- Helyi vonatkozású művek kézirata, pl. naplók, levelek, dolgozatok, amelyek nem levéltári anyagok;

- Teljes körűen beszerezzük a kiadás helyétől függetlenül az olyan nyomdatermékeket, amelyek a településre vonatkoznak;

- Válogatva gyűjtjük a kistérség települései és a megye fontosabb helyismereti vonatkozású anyagát;

- Gyűjtjük a településről és környékéről készített képeket, képeslapokat, térképeket;

- A teljességre törekedve archiváljuk az elektronikus formában megjelenő helyi vonatkozású anyagokat, pl. interneten megjelenő honlapok, szkennelt képek, dokumentumok.

- Teljes körűen gyűjtjük a helyi sajtó termékeit, valamint teljességre törekedve az országos periodikákban megjelenő bácsalmási vonatkozású cikkeket, híradásokat;

 

 

2.6. A gyermekrészleg gyűjtőköre


A gyermekkönyvtár feladata a 14 éven aluli olvasók kiszolgálása, ezen belül az önálló ismeretszerzés lehetőségének megteremtése, az iskolákkal való kapcsolat révén az iskolai oktató-nevelő munka segítése, valamint a gyermekolvasók felkészítése a felnőtt részleg használatára. Ezek figyelembe vételével kell kialakítani a gyermekkönyvtár állományát.

 

2.7. Gyermekrészleg kézikönyvtára


A kézikönyvtár bizonyos fogalmak tisztázásához, az iskolai anyag bővítéséhez, a gyermekek szókincsének és íráskészségének fejlesztéséhez nyújt segítséget. Az ismeretek gyarapításának, a tények, adatok ellenőrzésének is fontos eszköze. Rendszeres használata felkészíti a gyermekeket arra, hogy később munkájukat tökéletesebben végezhessék a könyvek segítségével. Cél, hogy a könyv, s majd a közeli jövőben a számítógép is munkaeszközzé váljon.
Mindezek figyelembe vételével beszerezzük a gyermekkönyvtár részére az általános lexikonokat és a számukra jól használható szaklexikonokat, egy-egy tudomány összefoglaló kézikönyveit, szótárakat, képzőművészeti albumokat, a szórakozás, a játék, a sport könyveit, összefoglaló földrajzi, életrajzi, történelmi munkákat, valamint az egyes népek történetét bemutató irodalmat. Beszerezzük a szépirodalmi antológiákat, versgyűjteményeket, egy-egy eseményhez kapcsolódó műsor-összeállításokat.

A kézikönyvtár összeállításánál szem előtt tartjuk a használók életkori sajátosságait.
Helyet kapnak a kézikönyvtárban azok a pedagógiai, módszertani kiadványok, a könyvtári munkára vonatkozó irodalom, a pedagógusok számára megjelenő útmutatók, amelyek a gyermek könyvtáros számára feladatai ellátásakor szükségesek.

 

 

Állományapasztása


Az állományapasztás az állomány alakításának éppen olyan fontos része, mint az állománygyarapítás. Állományapasztásra a következő esetekben kerül sor:

Ø  a rendszeres állománygondozás során tartalmilag avultnak nyilvánított könyvek kivonása;

Ø  az évek óta nem kölcsönzött könyvek kivonása;

Ø  elvesztett, megrongálódott dokumentumok selejtezése

Ø  fizikai állapota miatt könyvtári használatra alkalmatlan

 

Bármely okból való állománykivonásnál jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a törölt dokumentumok főbb bibliográfiai adatait, darabszámát és címleltárkönyvi értékét. A törölt dokumentumokat a leltári nyilvántartásból és a katalógushálózatból ki kell vezetni.

 

 Kelt: Bácsalmás, 2007. november 15.

 

Copyright 2017  Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény weblap by Sándor Nemes - vmkbrendszergazda@gmail.com